Horváth Róbert: Indiai feljegyzések



Horváth Róbert

INDIAI FELJEGYZÉSEK

Az itt olvasható feljegyzések India különböző pontjain, különböző alkalmakkor születtek napjainkban.

A könyv szellemi naplóként egyfajta spontán bevezetést képez a hindu hagyományba. Megkísérli felmutatni, mit jelent olyan alapfogalmak életben történő — nem csupán elméleti — alkalmazása, amilyen az én (aham), az önvaló (átman), a nem-született (adzsáta), a nem-kettőzött (advaita) és így tovább.

Valamennyi feljegyzés kapcsolódik ahhoz a varázslathoz, amit Indiának hívunk. Ha valaki mindenáron be akarná határolni e kötet tartalmát, azt mondhatná: olyan ismereteket közöl, amelyek az ind-hindu kultúrából a metafizikával határosak — és szavakkal nehezen kifejezhetők.


TARTALOMJEGYZÉK

Előszó
Feljegyzések
  • Chennai, 2004. március 9.
  • Chennai, 2004. március 10.
  • Mahābalipura, 2004. március 11.
  • Mahābalipura, 2004. március 12.
  • Mahābalipura, 2004. március 13.
  • Mahābalipura, 2004. március 14.
  • Kāñcīpura, 2004. március 15.
  • Kāñcīpura, 2004. március 16.
  • Kāñcīpura, 2004. március 17.
  • Kāñcīpura, 2004. március 18.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 25.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 26.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 27.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 28.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 29.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 30.
  • Tiruvannamalai, 2004. március 31.
  • Tiruvannamalai, 2004. április 1.
  • Kalikātā, 2004. április 4.
  • Kalikātā, 2004. április 5.
  • Kalikātā, 2004. április 6.
  • Gayā, 2004. április 8.
  • Gayā–Buddhagayā, 2004. április 9.
  • Gayā, 2004. április 10.
  • Gayā, 2004. április 11.
  • Gaya–Buddhagaya, 2004. április 12.
  • Gayā, 2004. április 13.
  • Vārāasi, 2004. április 14.
  • Vārāasi, 2004. április 15.
  • Vārāasi, 2004. április 16.
  • Vārāasi–Sārnāth, 2004. április 17.
  • Vārāasi, 2004. április 18.
  • illī, 2004. április 19.
  • illī, 2004. április 20.
  • illī, 2004. április 21.
  • Haridvāra, 2004. április 23.
  • ikēśa, 2004. április 24.
  • ikēśa, 2004. április 25.
  • Uttarākaśi, 2004. április 28.
  • ikēśa, 2004. április 29.
  • illī, 2004. április 30.
Utószó helyett
Jegyzetek
Idegen szavak és kifejezések jelentései
Képek jegyzéke
Ajánlott irodalom



(B/6, 224 oldal, kartonált, 1600 Ft)

Megrendelhető a Kvintesszencia Kiadótól
kvintesszencia@tradicio.org

TELEFON: 06 20 3104-237

POSTA: Hungaria, 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 32.

30 % kedvezmény (amely nem tartalmazza a postaköltséget).
A megrendeléshez szükséges a megrendelő saját neve és postai címe.

*

Recenziók a megjegyzéseknél


3 megjegyzés:

Conservator írta...

Egy recenzió:

http://www.kello.hu/Shop(bD1lbiZjPTUwMA==)/Public/showbookout.htm?matnr=000000003000124311

És egy részlet:

http://konzervativok.blogspot.com/2008/09/knyvajnl-horvth-rbert-indiai.html

N. M. írta...

Nyolcvan évvel ezelőtt gazdasági világválságról szóltak a hírek, ma az emberek a globalizáció válságáról beszélnek. Még nem tudni, lesz-e ezeknek az éveknek olyan szellemi hozadéka, mint amilyen a húszas-harmincas évek legértékesebb gondolati áramlatait meghatározó „válságirodalom” volt. Mert a Nyugat alkonya, vagyis a modern világ válsága egyszerre volt kiindulópont és inspirációs forrás az egzisztencialista Heideggernek, a tradicionalista Guénonnak, a történetfilozófus Spenglernek vagy olyan, a személyesség értékét hangsúlyozó gondolkodóknak, mint Ortega és Hamvas.

A gazdasági válság persze csak tünet, amely a megoldatlan etikai, lélektani és szellemi krízisek jele. A mai válságkutatónak érdemes a gazdasági-szociológiai szempontoknál egyetemesebb paradigmát választania. Távolabb kell lépni, és magasabb nézőpontból kell visszatekinteni. Vagyis útra kelni. Képesek vagyunk-e manapság utazni? Egy nemrég megjelent különös könyv kapcsán komolyan elgondolkodhatunk ezen. Horváth Róbert Indiai feljegyzések könyvéről van szó. Ne bédekkerre számítson az olvasó. E feljegyzések túlmutatnak a térbeli utazás érdekességein.

A könyv erénye, hogy nem a nyugati ember szemével láttatja Indiát, hanem a hindu bölcselet szemszögéből.

A kortárs globalizált világ egyik legjellemzőbb jelensége a világturizmus. Bárhová órák alatt elrepülhet a fogyasztói életforma jómódú polgára, hogy egy komfortos szállodában „rekreálódjon”. A turizmusipar arra a paradoxonra épül, hogy az utazáshoz eredendően hozzátartozó kockázatokat igyekszik maximálisan kiküszöbölni, és csak az utazás kellemes részét nyújtani.

Horváth szerint az utazás lényege „a támasztékok elveszítése, a fizikai magára maradottság, a létezői bizonytalanság drámai megélése és főként az egyéniségre mint olyanra vonatkozó, mindezen élményekből levont lesújtó következtetések — a betegségekhez és a nagy tévedésekhez hasonlóan — közvetett módon a test-én meghaladására, az azon túli felé késztethetik az embert”. Amikor az utazás még veszélyes volt, gyakran szellemi célok élő szimbólumaként tekintettek rá. Az út ekként megélve zarándoklat. Még kétszáz évvel ezelőtt is Európában minden mesterséget tanuló, aki inasból segéddé lett, az országokon át gyalog, egyik mestertől a másikig vándorolt, hogy alaposan elsajátíthasson minden szakmai titkot. A nagyobb utakról szóló tudósítások társadalmi szenzációnak számítottak. A nagy utazókat, felfedezőket hősökként ünnepelték. Nincs könnyű helyzete ma annak, aki a Kelet nagy vallási rendszereit igyekszik megérteni, tolmácsolni. A nyugati köztudatban elterjedt hamis Kelet-kép mindezt gyökereiben akadályozza meg. A nirvána mint megsemmisülés, a karma mint sors csupa modern félreértés, hogy a női magazinok kedvenceiről, a reinkarnációs hipnózisról, az auralátásról és a többi baromságról ne is beszéljünk.

A new age spirituális giccsáradata nálunk csak az utóbbi két évtizedben pusztít. De szerencsére van olyan hátország, ami a new age „szupermarket-vallásával” szemben valódi értékeket közvetít. A Kelet magyarországi fogadtatása körül olyan kiváló szellemek bábáskodtak, mint Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Baktay Ervin, Hamvas Béla, Kaczvinszky József, Weininger Antal. Horváth Róbert könyve ehhez a tradícióhoz kapcsolódik.

Szellemi kalandtúra, nem lelki hintőpor.
Végh Attila recenziója,
Magyar Hírlap, 2009.05.22.

N. M. írta...

Legalább tízévnyi előkészület és vonatkozó tanulmányok előzték meg a szerző 2004-ben megvalósított két hónapos indiai útját, amelynek naplószerű lenyomata a megjelent kötet. Horváth Róbert könyve - az előszóban megfogalmazott szándéka szerint - egyfajta spontán bevezetést képez a hindu szellemi hagyományba. Olyan hindu alapfogalmak történetéről és mai alkalmazásáról olvashatunk, mint a különböző testek: én-test, test-én boldogságból álló test, oksági test, valamint a teljes tudás, a nem-tudás stb. A feljegyzéseket az indiai benyomások tanulmányértékű összegzése, vallásfilozófiai elmélkedés, a Nyugat és Kelet filozófiájának összevetése követi. A bőséges jegyzetanyagot a könyvben használt idegen kifejezések tudományos magyarázata követi, majd a fekete-fehér képek jegyzéke után az ajánlott irodalom listája ad lehetőséget a hindu szellemi világ megismeréséhez. Elsősorban kutatóknak szánt, de a téma iránt érdeklődő laikusoknak is ajánlható könyv, amelynek hátsó borítóján a bejárt útvonal térképe is megtalálható.

Forrás